Platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer

A gerinchúrosok keringése A gerinchúrosok Chordata törzsében a zsákállatok Tunicata és a gerincesek Vertebrata altörzseire a ventrális helyzetű szív jellemző. A fejgerinchúros lándzsahalak Cephalochordata érrendszerének nincsen szívként elkülönülő része. Rájuk és a gerincesekre a zárt keringési rendszer jellemző. A kopoltyúval lélegzőknél egy vérkör alakult ki, a szívbe vénás vér érkezik, a kopoltyúk a szívből kipumpált vért frissítik.

A tüdővel lélegző halaknak és a négylábúaknak már két vérköre van: a tüdő vérköre a kisvérkör, míg a test egyéb szerveit a nagyvérkör látja el.

A két vérkör a szívben vagy azon kívül összeköttetésben állhat egymással ennek mindig az életmódból adódó élettani okai vannak. A vérkeringési rendszer részei a szív, a vérerek, a vérképző szervek, a nyirokrendszer szervei, továbbá a nyirokerek.

A vérképzésben a máj, a lép, a vörös csontvelő és a nyirokszervek vehetnek részt. A keringési rendszer a tápcsatorna és a légzőrendszer, valamint a sejtek között teremt kapcsolatot, felépítése és működése tehát az anyagcserével szorosan összefügg. A vérnyomás alakulása számos szerv működését meghatározza pl. Az artériás rendszer falában fejlődnek simaizom sejtek, így bennük a vérnyomás szabályozható. A vénák falában izomsejtek nincsenek. A vérnyomást a hormon és az idegrendszer szabályozza.

Parazita tripszek gerincesek artériás és vénás rendszerének van egy alapszabása, amelyet leginkább a halakban tapasztalható viszonyok tükröznek. Ezt az alapszabást részletesen nem mutatjuk be, csak egy-két vonását emeljük ki.

Platyhelminthes és nematoda különbségek. Navigációs menü

A keringési rendszer központja a szív coramely a szívburok perikardium üregében helyezkedik el. A belépő vért a szív vénás öböl sinus venosus nevű része platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer, amely a szív ingerületképző központját tartalmazza. A vénás öblöt az egy vagy két pitvar atrium és kamra ventriculus követi. A szívből kilépő artériás törzs ágakat ad az arckoponya zsigerívekhez l. A kopoltyúval lélegző állatoknál ezekből fejlődnek a kopoltyúív artériák a.

A zsigerívek vagy aortaívek vérét a leszálló aorta aorta descendens gyűjti össze Ez a testüregben a gerincoszlop alatt fut végig, s artériákat küld a tápcsatornához, a vesékhez, az ivarszervekhez, a testfal izomzathoz és a végtagokhoz.

Aschelminthes keringési rendszer, Vérkeringés – Wikipédia

Az aorta a hasüreget nem hagyja el, a farokba a farokartériát a. Gerincesek zsigerív artériái és származékaik: a bal oldalon egy ingola koponyáját látjuk oldalnézetben, mellette a zsigerívekhez tartozó érrendszert kiindulási állapot felülnézetben!

A zsigeríveket arab számok 1—6a működő kopoltyúíveket római számok jelölik I—IV. Az elzáródó erek szaggatott vonallal jelöltek. A halaknál a 3—6. Előbbiek a hasi aortából indulnak, utóbbiak a háti aorta felé vezetnek. Az első két garatívhez tartozó artéria elzáródik, csak az őket összekötő szakaszok maradnak meg, mint fejverőerek.

A hüllők aortaívei a 4.

Az aortaívek egymást keresztezve hajlanak át a másik oldalra. A madarakban a jobb oldali, az emlősökben pedig a bal oldali aortaív marad meg. A másik oldali aortaívek egy szakaszából a kulcscsontalatti artériák alakulnak ki A visszerek két fő területről gyűjtik össze a vért. Az egyik a középbél visszere a bélfodri véna, v.

Aschelminthes keringési rendszer

Platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer olyan vénát, amely kapillárisokra oszlik, kapuérnek nevezünk. A gerincesekben ilyen ér előfordulása a májnál és a veséknél is általános. A máj tehát a tápcsatorna felől érkező vért alaposan átvizsgálja, s csak ezután engedi tovább a szív felé. A vénás mire szolgálnak a paraziták az emberi testben másik gyűjtő területe a testfal, a végtagok, a farok és a tápcsatorna kivételével minden más belső szerv: az innen származó vér a hátulsó és elülső fővénákba, majd végül ez is a szívbe kerül.

A fővénák elnevezése a halakban és a négylábúakban eltérő.

A különböző néven szereplő erek eltérően fejlődnek, s nem platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer meg egymásnak! Az aorta főverőér nevének nincsen rövidítése. A kopoltyúval lélegző gerincesek keringése A halak keringési rendszere egyvérkörű, a szíven csak vénás vér folyik keresztül. Felépítését a sugarasúszójú halak Actinopterygii osztályába tartozó ponty példáján mutatjuk be.

Bevezetés az állattanba | Digitális Tankönyvtár

A szív cor a testüreget kettéosztó kötőszövetes lemez előtt, a kopoltyúüreg mögött helyezkedik el l. Két fő része van, a pitvar atrium és a kamra ventriculus. A pitvar előtt egy nagy térfogatú, de vékonyfalú duzzanat, a vénás öböl sinusvenosus található meg. Ez nyílik a pitvarba, ami még mindig elég vékonyfalú képlet, színe a vértől sötétvörös. A kamra már vastag falú rész, piros, vagy rózsaszín színezetű. Előtte az aortahagyma conus arteriosus látható. Ennek igen vastag fala csaknem fehér.

A szív négy része közötti nyílásokban mindenütt zsebes billentyűk vannak, amelyek a vér előrefelé való áramlását biztosítják. A szív működése közben előbb a vénás öböl, aztán a pitvar, majd a kamra húzódik össze.

Platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer, Vérkeringés

Az aortahagyma nem pulzál, hanem arra szolgál, hogy ha vért a kamra az üregébe préseli, azaz kilöki, akkor megduzzad, majd lassan újra összeszűkül: ezzel nyomáskiegyenlítő funkciót lát el. Belőle a hasoldalon orális irányba indul a hasi felszálló aorta. A kopoltyúk tövéhez fut és ott mindegyik kopoltyúhoz lead egy-egy ágat. Ezek az odavezető kopoltyúartériák aa.

A gázcsere után a kopoltyúkból összeszedődő oxigéndús vér a kopoltyúk elvezető artériáiba kerül. Az oldalanként négy elvezető kopoltyúartéria a koponyaalapon oldalanként egy-egy aortagyökérben egyesül. Utóbbiakat elől is és hátul is rövid érszakaszok egy kör alakú képletté zárják. Ebből az artériás körből lépnek ki előrefelé a fej verőerei a.

Ez utóbbi az izomzat és a zsigeri szervek felé ad le ágakat, majd a farokartériában a.

Ponty artériás és vénás rendszere oldalnézetben az ábrán csak a szövegben szereplő erek látszanak és csak azok nevei szerepelnek, a vese keringését nem rajzoltuk ki A farok területéről a vénás vért a farokvéna v. Itt kettéágazik és a vese szövetébe fúródik, ahol kapillárisokra bomlik: vesekapuér rendszert képez v. A vesevénákon keresztül e veséből elfolyó vért a páros, hátulsó fővéna vezeti a szív felé, amibe belépnek a zsigeri szervek vénái kivéve a béltraktus ereit.

A fej vénás vérét a páros elülső fővéna gyűjti össze, amelyek kaudális irányba futva egyesülnek a hátulsó fővénákkal. Együttesen a szintén páros Cuvier-féle vezetéket alkotják, ami aztán a vénás öbölbe torkollik. Az emésztőrendszerből összeszedődő vénák a máj kapuerében v.

Belső környezet és a keringési rendszer az állatvilágban

A kapuérrendszer erezete a máj szövetében kapilláris rendszert képez. A májból kilépő vért a májvéna vena hepatica szedi össze és viszi a vénás öbölbe. A máj keringési rendszerének funkcionális jelentőségét az emésztőszervek leírásánál láttuk. A halak vére a többi gerinces állathoz viszonyítva nagyon kis mennyiségű. A legtöbb hal vérplazmájában kifejezetten mérgező hatású fehérjék vannak. A halak aki férgekről álmodott a fejvesében és a bél kanyarulatai között fekvő lépben lien keletkeznek, és elsősorban a lépben, ill.

A négylábú gerincesek keringése A kifejlettkétéltűek Amphibia keringési rendszere kétvérkörű. A két vérkör megjelenése a tüdő kialakulásával kapcsolatos. A nagyvérkör a szívkamrából indul ki, erei behálózzák a testet, majd az elhasznált vér a jobb pitvarba érkezik vissza.

A kisvérkör szintén a kamrából indul, a tüdőbe fut, felfrissül, azaz oxigént vesz fel és szén—dioxidot ad le, majd onnan visszatérve a bal pitvarba jut. Az artériás és a vénás vér a szív egyetlen kamrájában részlegesen keveredik. A szív cor a nyelőcső mellett, a hasi oldalon, a szegycsont alatt, a szívburokban perikardium helyezkedik el 9.

Két pitvarból atrium és egy kamrából ventriculus áll A pitvarok fala a kamráénál vékonyabb. A két pitvart egymástól egy vékony sövény választja el és közös, széles nyílással nyílnak a kamrába. Ezt a közös — ún. A szívhez tartozik még a vénás öböl sinus venosus mely a jobb pitvarba nyílik, továbbá az arteriás kónusz bulbus cordis mely a kamrából ered.

Az arteriás kónusz folytatása az arteriás törzs truncus arteriosus : nevét az indokolja, hogy a nagy- és a kisvérkör erei is innen, azaz egy gyökérrel indulnak. A szív egyes részei közötti nyílásoknál billentyűk valvula helyezkednek el. Ezek elzárják a nyílásokat és megakadályozzák a vér visszafelé való áramlását. Különösen fontos szerepe van az artériás kónuszban húzódó spirális billentyűnek, amely a Hordeev gyógynövényei a férgektől egy részét a nagy- másik részét pedig a kisvérkörbe tereli.

A béka szív felépítése: az artériás és a vénás vér keveredését a kamra mély öblei hatékonyan akadályozzák meg, így a kamrából kilökődő véráramok különböző terekbe terelhetők hosszmetszet, dorzális fél Nézzük először az artériás rendszer felépítését A ábra! A vér a kamrából az artériás kónuszon keresztül az artériás törzsbe truncus arteriosus jut.

Az artériás törzs két ágra oszlik, s mindkét ágából három-három ér ered. Közülük az első, a leginkább fej felé eső pár a közös fejverőér a.

Ez mindkét oldalon kettéágazik a külső és belső fejverőerekre a. A második pár ág az aortaív arcus aortae. Nevét onnan kapta, hogy a szívet ívben megkerüli, majd a két oldali ér egyesül, s mint háti vagy leszálló aorta aorta dorsalis vagy aorta descendens folytatja útját a gerincoszlop alatt.

A jobb és bal oldali aortaív adja le az elülső végtagokhoz futó kulcscsontalatti verőeret a. A háti leszálló aorta a gerincoszlop mentén húzódik, miközben az izomzathoz és minden belső szervhez ágakat ad.

A farokcsont közepe tájékán kettéoszlik a hátulsó végtagokat ellátó csipőartériákra a. Békákban a farok nem marad meg, így a metamorfózis után farokartéra sem található. Az arteriás törzs harmadik pár ága a tüdő-bőr artéria a. Ez rövid lefutás után két ágra oszlik, egyik ága a tüdőarteria a. Emlékeztetőül: az artériás törzs és a belőle kiágazó fő artériák a halak felszálló aortájából és a zsigerív artériákból levezethető képletek Kecskebéka artériás A és vénás B érrendszere az ábrákon nem szerepel minden ér Ezután lássuk a vénás rendszert A test elülső részéből a vénás vér a két elülső üres vénába v.

Platyhelminthes nyitott vagy zárt keringési rendszer

Az elülső üres vénába futnak a fejből, a felső végtagokból kulcscsontalatti véna és a bőrből érkező gyűjtőerek nagy bőrvéna. A két elülső üres véna a jobb szívpitvar előtt fekvő vénás öbölbe sinus venosus lép be. A bőrből oxigenizált vér érkezik, ezért az elülső vénákból kevert vér kerül a szívbe. A test hátulsó részének izomzatából, valamint a középbél és a máj kivételével a belső szervekből az elhasznált vénás vér a páratlan, hátulsó üres vénában v.

A máj kapuvénája v. A májból a májvéna v. A kisvérkörben a tüdőből az oxigénben dús, arériás vér a két tüdővénán venae pulmonales keresztül áramlik vissza a bal pitvarba. A jobb pitvarba tehát vénás, illetve gyengén kevert vér az elülső üres vénákba ömlik a bőrvéna artériás vérea bal pitvarba pedig artériás vér kerül.

A két pitvarból a vér a kamrába jut, ahol csak kisrészben keveredik.