Ha megduzzad akkor férgek. Gyakori kérdések – Állatorvostudományi Egyetem

Magyarra átültette és kibővítette: dr. Kotlán Sándor. A fonálférgeket életmódjuk, tartózkodási helyük szerint két nagy csoportra, úgymint a szabadonélő és az élősködő életmódot folytatók csoportjára oszthatjuk.

Hal fergek

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a fonálférgeknek ilyen két csoportra való széttagolása pusztán a gyakorlati igények vagy kényelmi szempontok figyelembevételével indokolható. Felépítésük és bonctani sajátosságaik alapján az összes fonálférgek szerves egészet alkotó csoportnak tagjai, melyek közt egyrészt szabadonélő, másrészt élősködő állatokat találunk, éppen úgy, mint sok más állatcsoportban.

Amíg az ú. Kétségtelen dolog, hogy az élősködő fonálférgek hosszú idők folyamán a szabadonélőktől származtak le; a szabadonélő fonálférgek tetemes számának élősködő fonálférgekké való átalakulása csak lassan, fokozatosan következett be. Erre utal egyebek közt az a körülmény is, hogy az élősködő fonálférgek közt számos olyan fajt ismerünk, mely fejlődése során átmenetileg következetesen szabadon él.

Trichuriasis

A fonálférgek igen kevés kivételtől eltekintve megnyúlt, fonál- orsószerű- vagy hengerestestűek, hosszuk nem ritkán vastagsági átmérőjüknek sok százszorosát teszi, keresztmetszetük mindig köralakú. Kültakarójuk a különböző fajok szerint változó vastagságú és szerkezetű, esetleg tüskeszerű képleteket is viselő cuticulá-ból és az utóbbit kitermelő, lágyabb szövetrészekből, az ú.

A subcuticula a test üre felé szabályos elrendeződésű lécek vagy gerendázatok alakjában kiemelkedik: egy-egy ilyen kiemelkedés, az ú.

Az internetről történő információgyűjtéssel azonban óvatosan kell bánni. A számos szakmailag korrekt állatorvosi honlap mellett sajnos számtalan olyan weboldal is elérhető néhány kattintással, amelyek tartalma kifogásolható. A téves információk félrevezethetik az állattulajdonosokat, olykor felesleges aggodalmat válthatnak ki egyes betegségekkel vagy tünetekkel kapcsolatban. Honlapunk e rovatában igyekszünk közérthető, világos válaszokat adni az állattulajdonosokat gyakran foglalkoztató kérdésekre. Az oldalt újabb és újabb témákkal folyamatosan bővítjük.

Az oldalmezők és középvonalak közt a hosszanti irányban helyezkedő izomsejtekből felépített izomzat foglal helyet. Ennek az izomzatnak segítségével csak férgek az epehólyagban mozgást végezhet a fonálféreg; teste összehúzódni és kinyúlni nem tud.

Testüknek mellső végén van a szájnyílás, melyet vagy ú. A szájnyílás igen gyakran közvetlenül az izmos háromosztatú nyelőcsőbe folytatódhat, számos fajnál azonban a szájnyílás és a nyelőcső közt sajátszerű garat, a szájtoknak nevezett üreg tűnik fel.

Ennek külső pereméből, sokszor tetemes vastagságú oldalfalából vagy alapjából változó alakú és nagyságú, fogszerű képletek emelkednek ki, amelyek mint állandó bélyegek a fajok meghatározására kiválóan alkalmasak. Egyik-másik csoportnál a nyelőcső a bélbe való átmenetel előtt sajátságos és ugyancsak háromosztatú zárószerkezettel van ellátva. A test végén vagy közel ahhoz található a végbélnyílás, amellyel a bélcsatornának a rövidebb-hosszabb végső része, a cuticulával bélelt végbél a külvilágra nyílik.

Rendszerint a nyelőcső középső harmadának magasságában, a nyelőcsövet gyűrűalakban körülfoglalva található a központi idegrendszer, az ú. Itt rendesen hatalmas ganglionsejt-csoportok sorakoznak körben egymás mellé. Ezekből a test egész hosszán a középvonalakban hátrafelé végigfutó idegnyúlványok indulnak ki.

Míg előrefelé ugyancsak az ideggyűrűből kiindulva, rendszerint 6 idegnyúlvány halad, melyek mindegyike egy-egy feji papillában, mint tapogató érzékszervben a szájnyílás körül végződik. Hasonló idegvégződések főleg a szabadon élő fonalférgek-nél a test felületén nagyobb számban is találhatók elszórva.

Kiválasztórendszerük változatos kialakulású; egyes fajokban különleges mirigyes szervek végzik a kiválasztást, másoknál e célra ugyancsak a test egész hosszán át, az oldalmezőkben végigfutó s rendszerint a test elülső harmadában egyetlen nyílással a külvilágra nyíló csatornarendszer szolgál.

A fonálférgek csaknem kivétel nélkül váltivarúak. A hímek csíraszerve a rhachisból kiinduló, csőszerű képlet, melynek vezetéke a végbélnyílással közösen nyílik a külvilágra. A hímnek farki végén, főleg az élősködő életmódot folytató fonálférgeknél igen gyakoriak az ú.

A női ivarmirigyek ugyancsak csőszerűek; a petefészekből kiinduló petevezető végeredményben a fajok szerint változó szerkezetű méhbe folytatódik, melynek nyílása gyakran a test végén, számos fajban azonban a test közepén vagy éppen az elülső harmadban található.

A bélférgesség tünetei

A méhnek hossza, tágassága, kanyarulatainak száma a benne felhalmozódó petéknek mennyisége szerint a különböző fajokban más és más lehet. De változó viszonyokat találunk a petéknek a méhen belül való fejlődése tekintetében is. Vannak fajok, amelyek méhében a fejlődésnek igen alacsony szakán álló peték vannak felhalmozva s az utóbbiak ilyen kezdetleges fejlettségi stádiumban is ürülnek ki a külvilágra.

Ezeket ovipar fonálférgeknek nevezzük.

Bélférgek, bélférgesség

Az embryonális fejlődés ebben az esetben a petéknek a külvilágra jutása után kedvező viszonyok nedvesség és hőmérséklet fennforgása esetén a fajok szerint más-más idő alatt fog bekövetkezni. Ilyen fonálférgek pl. Számos fonálféreg-faj magzati fejlődése már a méhen belül indul meg, azaz a méhből kijutó peték a barázdálódás különböző szakaszait tüntetik fel.

Ezeket ovovivipar fonálférgeknek nevezzük.

Teljes szövegű keresés Orsóférgesség Okozó: orsóféreg Toxocara canis. Tünetek: változó étvágy, gyakori hasmenés,a szőrzet fénytelenné válik, a has megduzzad.

Ebben az esetben a magzati fejlődés esetleg már a méhen belül, vagy pedig a méhből való kijutás után rövidesen befejeződik, azaz a féregalakú, mozgó magzat kialakulása után el is hagyja a pete burkait. Ilyen a bányaféreg Ancylostomakülönböző Strongylia-fajok fejlődése.

Végül vannak olyan fonálférgek is, amelyek méhében az embryonális fejlődés minden szakaszát feltüntető peték, sőt nagyrészben már szabad magzatok is vannak. Bél-Trichinella Trichinella spiralis Owen hím és nőstény. Betokolt Trichinella-álcák sertés izomzatában. Koflán rajza. Ezeket elevenszülő vivipar fonálférgeknek nevezzük. Idetartozik pl. A fonálférgek petéinek alakja, nagysága, szerkezete az egyes fajokra nézve igen jellemző sajátságokat tüntet fel, úgyhogy egyes fonálférgekkel való ha megduzzad akkor férgek kiderítése éppen a petéknek kimutatása útján ejthető meg.

Igen változatos módon folyik le a petékből kibújt féregalakú magzat további, ú. Ez lehet részint közvetlen Ascaris, Trichuris, Oxyurisrészint bizonyos ideig szabadon éléssel és végül köztigazdával kapcsolatos. A postembryonális fejlődés során a fonálférgek az ivarérettség eléréséig többször vedlenek.

A legtöbb fonálféreg négyszer vedlik. Csak egyetlen család képviselőinél tapasztaljuk a fejlődésnek azt a sajátos módját, hogy szabadonélő váltivarú és erre szűzen szaporodó parasitikus egyedek következnek egymásután. Ezt a jelenséget heterogoniá-nak nevezzük. Erről a következőkben, egyes fajok felsorolása alkalmával még meg fogunk emlékezni. A fonálférgek rokonsági viszonyaival és rendszertanával, főleg a legutóbbi évtized alatt, számos kutató fertőzés giardiasis esetén. E kutatások eredményeképpen derült ki az, mint erre Baylis és Daubney rendszertani munkájukban rámutatnak, hogy a fonálférgek legősibb formáinak a három ajakkal felruházott Ascaroideákat kell tartani.

E csoportba az összes szabadonélők, továbbá a parasitikusoknak egy része, valamint az átmeneti formák is beletartoznak. A szabadonélő és átmeneti ú. Az előbbiek jobbára apró, alig néhány mm hosszúságú állatok, melyek édes- és sósvízben, iszapban, talajban, moha közt, rothadó anyagokban olykor nagy tömegekben élnek. A változatos Rhabditis, Diplogaster, Rhabdolaimus Syphonolaimus és számtalan más nemzetségbe tartozó fajok testén, különösen annak elülső végén ha megduzzad akkor férgek számban sörteszerű képletek tűnnek fel, melyek minden jel szerint érzékszerveknek minősíthetők.

Nem ritkák továbbá a feji végen, a száj körül kialakuló szemölcsök, a szájban fogszerű képződmények, vagy garatjuknak sajátságos vértezettsége, mely berendezések mind a táplálékszerzés és feldolgozás céljára szolgálnak. Régóta ismert érdekes állatka az idetartozó ecetféreg Anguillula aceti Ehrbg. A hazai édesvizekben élő fajokat Daday Jenő tanulmányozta s több új fajt is írt le.

Gusztustalan meglepetés rejtőzött a frissen vásárolt halfilében

Egyik-másik fajuk rothadó anyagokban könnyen és gyorsan tenyészthető. Vannak fajok, pl. Ezeket önkéntes: fakultatív élősködőknek nevezzük.

Nagyon érdekesek s részben mezőgazdasági nézőpontból is fontosak a különböző növényeken széles spektrumú parazitaellenes gyógyszerek az emberekről, továbbá az ú.

A Dongóméhek fonálférge Sphaerularia bombi Dufour.

Ezek sorából a rochal férgek élősködő Sphaerularia bombi Dufour kifejlett korában csodálatos testformájával már régebben is méltán felkelthette a természetbúvárok érdeklődését. Ennek a mindössze alig néhány mm hosszúságú fonálféregnek hímjei és nőstényei életük nagy részét a talajban töltik.

Itt történik a nőstények megtermékenyítése is, aminek bekövetkezte után a hímek elpusztulnak, a nőstények pedig nagyszámú utódaiknak felnevelése céljából alkalmas gazdákba, leggyakrabban a poszméhek testébe hatolnak, ahol uterusuk az óriási számban termelt peték és az ezekből kibúvó magzatok által fokozatosan tágítva, csodálatos nagyságot ér el.

Minthogy a féreg testürege nemsokára szűknek bizonyul a nagymértékben kitágult uterus befogadására, ez az utóbbi s vele kapcsolatban az úgynevezett zsírtest a nőstény testéből kitüremkedik s végül is az utóbbinak mintegy 15 — 20 szeresére nő.

A vázolt fejlődéshez s a nőstényeknek a fajfenntartás utáni törekvéssel magyarázható csodálatos átalakulásához ha megduzzad akkor férgek tekintetben hasonló viszonyokat mutat egy másik fonálféreg, a gubacslégy Cecidomyia pini álcájában, ennek testüregében élősködő, Leuckart által felfedezett Atractomea gibbosum. Ebben az esetben is csak nőstények élősködnek, miután a hímekkel együtt a talajban ivarérettekké váltak.

Annak ellenére, hogy egyik-másik gubacslégyálcában nagyszámmal 20—50 is találhatók e férgek, a a fagyöngy parazita vagy sem a legjobb egészségnek örvend, sőt e férgekkel való fertőzöttség rendes fejlődését és bábbá, illetve léggyé való átalakulását károsan nem befolyásolja. Mint különböző vadonélő növények- részben azonban mezőgazdasági növényeinknek lakói és igen sokszor komoly veszteségeket is okozó kártevői, nevezetesek az Anguillulina Tylenchus, Paratylenchus, ParasitylenchusTylenchulus, Aphelenchus és Heterodera nemzetségekbe tartozó fonálférgek.

Ezeknek egyik különös ismertető bélyegük a feji végen található, mozgatható, kiölthető, tőrszerű képlet stylet. Ha megduzzad akkor férgek mintegy óta ismeretes az úgynevezett búzaféreg Anguillulina triciti Steinbuchrégebbi néven Tylenchus scandens Schn.

A férges szem már a kalászban, ha a toklászokat széjjelhúzzuk, olyan alakú, mintha kőüszögös volna. A jellegzetes fekete port azonban nem tartalmazza tudniillik az üszög spóráit, nem is puha, mint az üszögös búzaszem, ha megduzzad akkor férgek kemény, ujjal szét nem nyomható, félakkora, rövidebb és vastagabb, mint az egészséges búzaszem. Színe sötétbarna, majdnem violás, fekete vagy sárga, elszórtan sötétbarna foltokkal.

Ha felvágjuk, az aránylag igen vastag, sötétbarna szem fáshéjú, tartalma bélszerű, sárgás-fehér, szemcsés anyag, mely vízcseppel érintve, azonnal felduzzad és már kis nagyítás alatt is jól átható, számtalan finom szálra bomlik szét. Hosszuk ebben a fejlődési szakban alig 0. Ha e férgektől ellepett beteg búzaszem a nedves talajba kerül, az abban addig mozdulatlanul fekvő férgek felélednek, elhagyva addigi tartózkodási helyeiket, a talajban széjjelvándorolnak.

Ha útközben fiatal búzanövényre akadnak, erre ha megduzzad akkor férgek és fokozatosan mind magasabbra és magasabbra törekedve előbb-utóbb a fiatal kalászt is elérik, amelyben befészkelődnek. A nőstények nagyszámú petét raknak s azután éppúgy, mint a hímek is, elhalnak.

Enterobiasis

E közben a kinövés egyre nő, s ez a búzaszem érésének idején már az utóbbinak nagyságával egyenlő. A kalászba behatolt első féregnemzedék ebben az időben már kihalt; a petéikből a piciny magzatok kibújtak és mint fejletlen álcák, a növedéknek a szabadszemmel látható poros-szálas tartalmát adják. Ez a növedék a látszólag élettelen férgekkel együtt összeszárad s ez úgynevezett üszkös búzaszemmé alakul.

Csipeszes és kerekférgek felnőttkori gyógyszerei. Miért szappan? Mi a teendő, ha a felső szemhéj vörös és duzzadt? A trichinosis, ha nem adják be, társbetegséget okozhat, például tüdőgyulladást, conjunctivitiset és hasonlókat.